Az építőjáték nem hiányozhat a gyerekszobákból
Tagged Tags:

Amennyiben játékokról akarunk bővebben értekezni, elkerülhetetlen, hogy ne jöjjenek szóba az építőjátékok. Ez pedig nagyon is indokolt, hiszen egy rendkívül klasszikus, időtlen idők óta létező játékról van szó. Meg kell jegyezni, hogy jellemzően inkább fiúknak szokott imponálni az építőkockákkal való játszás, de a lányok sem zárhatóak ki, és elképzelhető, hogy ez csak előítéleteken alapszik. Felmerül első körben a kérdés, hogy mire jó az építőjáték? A válasz részben adott, építésre. Bármit meg lehet valósítani, házakat, kerítést, hidat, a fantáziánk jelent csak határt, illetve esetleg a rendelkezésre álló kockák mennyisége. Két nagy csoport van, ami az alapanyagot illeti, a fa, valamint a műanyag. Mindenki eldöntheti magának, hogy melyik lesz szimpatikusabb.

A fa feltehetően jóval strapabíróbb, nem kell úgy félteni, ha netán rálépünk. A műanyag viszont könnyebb valamivel az apró gyerekujjacskáknak. Itt kell megjegyezni, hogy már rengeteg típus létezik a műanyagból is, elterjedni látszanak a rugalmas műanyagok, ami azt jelenti, hogy rálépünk, és nem ér utol bennünket az elviselhetetlen fájdalom, hanem rugalmas anyagának köszönhetően hajlik. Ettől még persze csodásan stabil tud lenni az építmény, amit belőle készítünk, de jóval kellemesebb az érintése, vagy a már említett lábfejjel való tapasztalása. A TV reklámok ezzel a balesettel szokták nagyon látványosan érzékeltetni ennek a rugalmas anyagnak a lényegét. Visszatérve tehát a kiinduló kérdéshez, hogy mire jó az építőkocka. Építésre tehát, de hogy kicsit jobban részletezzük a pedagógiai jelentőségét, közelítsük meg onnan is a témát, hogy ez a játék rendkívül mód fejleszti a gyerekek képzelőerejét.

 

Természetesen észrevétlenül teszi mindezt, hiszen a gyerek nem azon fog gondolkodni tudatosan, hogy mire használja fel a kockákat, hanem van egy alapötlet, hogy építsünk egy tornyot, és hát mivel éppen ott vannak a kockák, ezért azokat fogja használni. A vizuális képességét éppúgy fejleszti ezáltal, mint a kézügyességét, a türelmét, kitartását, vagy éppen a magabiztosságát. Feltehetően rengeteg sikertelenségen is túl kell esni ahhoz, hogy egy torony, híd, vagy bármi más megvalósuljon, de ez nem probléma hosszú távon, sőt. Ezáltal tud a gyerek megbarátkozni az érzései kezelésével. Kiborul, felidegesíti magát, majd kénytelen lesz lenyugodni, és újra nekifutni a következő próbálkozásnak. Ezáltal próbálja a saját határait, feszegeti azokat, és ezen a módon megismeri saját magát. Közelebb kerül az erősségeihez, gyengeségeihez.építőjáték

Ezzel pedig össze is foglaltuk talán a játék lényegés, függetlenül attól, hogy építőkockákról van-e szó, vagy bármi másról, hiszen ez a tevékenység arra van, hogy a gyerekek a maguk módján és tempójukban kerüljenek közelebb az önismerethez. Elméletben ugyanis nem lehet megismerkedni önmagunkkal. Sőt, más szemüvegén keresztül sem valósulhat ez meg, tehát ha szüleink, vagy tanáraink próbálnak meg közelebb vinni önmagunkhoz, netán egy szakember, mint mondjuk egy pszichológus, az sem lesz túl tanulságos és hiteles. A legjobb az, ha mi jövünk rá a dolog csíziójára. Ez fogja a zálogát jelenteni a későbbi sikeres felnőtt életnek is. Egyebek mellett behozhatatlan előnyre teszünk szert a pályaválasztás döntésének meghozatalakor, ugyanis aki tisztában van saját magával, az érdeklődési körével, a kompetenciáival, tehát erősségeivel, annak gyerekjáték lesz a hozzá illő szakterület kiválasztása. Éppen ezért buzdítsuk a gyerekeinket a szabad játékra, különös tekintettel az építőjátékra.