Szent Iván éji népszokások

A Szent Iván éji népszokások világszerte ismertek, és nem csupán egyházi tekintetben, de a pogány hagyományok vonatkozásában is. Az év legrövidebb éjszakáját, Szent Iván éjt sokan nyárközép éjszakájának is nevezik. Szent Iván éj minden évben június 23-án van – korábban ez az éj volt az esztendő legrövidebb éjszakája is. A nevezetes dátumot világszerte mindenütt megünneplik – nem csoda, hiszen, ahogy említettük, nem csak a pogány ünnepek legismertebbikéről van szó, de a keresztény kultúrkörben is jeles esemény fűződik az említett naphoz. Sokan úgy tartják, hogy a nyári napfordulóhoz kapcsolódó éjszaka tele van varázslattal.

Ketté vált ünnep

A régmúltban Szent Iván éjjele és a nyári napforduló egyazon napra esett, ma azonban ez már nincs így. A naptárreformoknak köszönhetően, illetve a tropikus időszámítás megváltozott körülményei miatt a két ünnep kettévált. A köztudatban azonban a nyári napforduló és Szent Iván éjjele mindörökre összeforrott. A nyári napforduló egyébként június 21-ére tehető, ez az északi féltekén a csillagászati nyár kezdete.

Kettéválik a sötétség és a világosság

Az, hogy elődeink mágikus éjszakának tartották Szent Iván éjjelét, abból a tényből ered, hogy ez után a nap után egyre hosszabbak a nappalok, az éjszakák pedig rövidebbek. A világosság és sötétség e váltakozásához mágikus energiák felszabadulását társították, amelyet a jeles esemény apropóján végzett pogány rítusokkal kívántak erősíteni. A csillagászati nyár ekkor veszi kezdetét, a babonákban, varázslatban hívő őseink pedig úgy érezék, remek alkalom ez arra, hogy elűzzék a sötétséget a mindennapjaikból.

De ki is volt tulajdonképpen Szent Iván?

Az Iván a János név szláv változata. Szent Iván nem mást, mint magát Keresztelő Szent Jánost takarja. Az egyházban ezen a napon ünneplik a jeles férfiú születésnapját és névnapját is. Érdekesség, hogy a régmúltban júniust is Szent Iván havának nevezték.

Népszokások: tűzugrás, máglyagyújtás és szerelmi jóslások

Szent Iván éjjeléhez a népszokások gazdag tárháza kapcsolódik. A történészek szerint a pogány ünnepek legnagyobbika Szent Iván éjjele, amelynek során az emberek a Nap éltető erejét kívánták erősíteni, elsősorban tűzgyújtással és egyéb babonás rituálékkal. Úgy vélték, hogy ezáltal nem csupán a sötétséget, de az őket megkörnyékező ártó szellemeket, boszorkányokat is elűzik.

A tűzkultusz hatalmas máglyák gyújtásában volt tetten érhető. Ezeket a máglyákat örömtüzeknek is nevezték, körül táncolták azokat, miközben pogány énekeket kántáltak. A bőséges termés biztosításának érdekében a máglyák tűzéből fáklyákat gyújtottak, amelyeket körbevittek a szántóföldeken. A nagyobb dobokról tűzkerekeket gurítottak le, amely a bőséges esztendőt hivatott elhozni az emberek számára.

Népszokások a szerelmi jóslások jegyében

A régi időkben Magyarországon a Szent Iván éjjelét a szerelmi jóslásokra használták fel. A lányok búzavirágból font koszorúkkal a fejükön átugrották a tüzeket, miközben pogány szerelmi dalokat énekeltek. A tűzugrás után a koszorút feldobták egy fűzfára: akiéi fennakadt, az még azon az ősszel házasságot remélhetett. A férjhezmenetel idejét egyéb módon is meg lehetett jósolni: miután a lányok átugrották a Szent Iván éji tüzeket, leheveredtek a legközelebbi kenderföldre. Aki után a földre simult kenderszálak felegyenesedtek, jó eséllyel még azon az éven megtalálta az igaz szerelmet.

Teljes megújulás

A Szenti Iván éji népszokások nemcsak jó termést vagy szerelmet, de egészséget is hivatottak biztosítani. Sok helyen például gyógyfüveket is szórtak a tűzbe, amiket később felhasználtak fürdés közben. A hagyomány úgy tartotta ugyanis, hogy az a fürdővíz, amelyben a máglyák által megperzselt gyógyfű ázik, hosszú egészséget biztosít. Sőt! Azoknak a gyógyfüveknek is különös varázserőt tulajdonítottak, amelyeket azon az éjjelen gyűjtöttek be az asszonyok.

A halottjaikról sem feledkeztek meg

A Szent Iván éji népszokások a halottkultuszra is kiterjedtek. A tüzekben almát sütöttek, amit még az éjszaka folyamán a temetőbe vittek, és a szeretteik sírjára helyeztek, úgy tartották ugyanis, hogy a rendkívül édes sült almák íze a halottakhoz is eljut, és örömet okoz nekik.