Sokan a végtelenségig rajonganak érte, mások szerint minden rossz megtestesítője a videójáték. Tény, hogy vannak negatív hatásai, de a kutatók szerint azonban több esetben hasznunkra is lehet ez a fajta elfoglaltság. Sokan komoly előítéletekkel viseltetnek a videójáték kedvelőivel és önmagával a játékkal szemben is. Vannak, akik egyszerűen nem értik, hogy ülhet valaki órákon át a monitor előtt anélkül, hogy „valami értelmeset” csinálna, mások a játékkonzolok negatív hatásaitól tartanak. Arról azonban, hogy ez az elfoglaltság jót is tehet az embernek, kevesen tudnak. Lássuk tehát a méltatlanul elhallgatott pozitívumokat!
A videójátékok javítják az idősek kognitív képességeit
Ahogy idősödünk, az agyunk működése úgy változik, sok képességünk pedig csökken. Ilyen az absztrakt érvelés, a munkamemória és a figyelem is. Ez sajnos élettani sajátosság, aminek kialakulása azonban lassítható a játékkonzolok segítségével. Egy 2014-es kutatás szerint a játékkal való foglalatoskodás megtornáztatja az agyat, hiszen ennek során problémákat kell megoldania, döntéseket kell hoznia és ezekre emlékeznie is kell a játékosnak. Mindezen tevékenységek pedig szinten tartják és akár javíthatják is ezen kognitív képességeket az idősebb emberek esetében. Ennek a korosztálynak a retró videójátékok jó választást jelentenek, főleg azért, mert nagyobb gombok vannak a kezelőfelületen.
A szem-kéz koordinációt is fejlesztik a játékkonzolok
Legyen szó asztali vagy hordozható játékkonzolról, mindkét változat kezelése apró, precíz mozdulatokat igényel, ezek pedig javítják a szem-kéz koordinációt. Sebészek segítségével vizsgálták meg a szakértők az elméletet és arra jutottak, hogy már heti 3 óra videójáték csökkentette a műtétek során elkövetett hibák számát és javította a sebészi precizitást. Sőt, egy 2011-es kutatás szerint, a tompalátás tüneteit is javíthatja, sőt, akár gyógyíthatja is a rossz szemmel folytatott videójátékozás.
A diszlexiára is pozitív hatással bír, ha bevetjük a videójátékot
A diszlexia nemcsak gyermekkorban keseríti meg az életet, de felnőttként is rontja az életminőséget, hiszen funkcionális analfabétizmust okoz. Magyarországon – bár pontos adat nincs – a gyerekek átlagosan 7-15%-a érintett ezzel a problémával. Egy 2013-as kutatás azonban fényt derített arra, hogy már 12 órányi játék javíthat a diszlexiás állapoton és ez megmutatkozik mind az olvasási, mind pedig a hangnyelvtan terén. Mivel gyermekekről van szó, számukra a hordozható játékkonzolok az ideálisak, hiszen ezekkel az iskolai szünetekben is tudnak foglalkozni, természetesen tanári engedéllyel!
A multitasking képesség fejlesztésének egyik legjobb segítője a játékkonzol
Manapság a multitasking igazán divatos kifejezés és elvárt tulajdonság is egyben. Egyre fontosabb, hogy az emberek egyszerre több feladatra is tudjanak koncentrálni. A videójátékok ezt a képességet is fejlesztik, hiszen a legtöbb programban egyszerre kell a környezetre figyelni, döntéseket hozni és cselekedni annak érdekében, hogy játékban maradjunk.
Tagadhatatlan, hogy a videójátéknak negatív hatása is bőven van
A sok pozitívum mellett szót kell ejteni a rossz dolgokról is. Nem csoda, hogy először kizárólag a negatívumokat látták meg a szakértők a játékkonzolokkal kapcsolatban. Ezek ugyanis a kamaszok és fiatal felnőttek esetében sokkal látványosabbak, mint a pozitívumok. Elsőként a függőséget lehet felróni ennek a kikapcsolódási formának, ami sajnos valós probléma. Az újabb és újabb feladatok megoldása folyamatosan stimulálja az agy azon részét, ami a függőségek kialakulásáért felel. A játékost beszippantja a virtuális világ, a valóság egyszerűen unalmassá válik számára. 2019-ben a WHO be is sorolta a videójáték függőséget a kényszeres zavarok spektrumába. Mindezek mellett, akár növelhetik az agresszió szintjét is egyes emberekben. Természetesen a felsorolt problémák akkor jelenhetnek meg, ha egészségtelen mértékben játszik valaki. Azonban, ha megtartjuk az egészséges limitet és a videójáték mellett ugyanannyi időt szánunk a szociális kapcsolatainkra, illetve a tanulmányainkra vagy a munkánkra, nem lehet baj.
